‘Gondolatok…’ kategória archívuma

Szép húsvét napja van

Locsolók loholnak,

Én csak férfimódra

Belülről locsollak…

 

Keressünk hát hozzá

Egy jó puha ágyat,

Hogy tojásam verjék

A te “nyuszikádat”..!

a

Valamikor volt az MDF-SZDSZ-MSZMP Paktum…
(Titkosítva van . így nem láthatja senki…
Sokan már nem is hisznek a létezésében…)
Ez biztosította a rendszerváltás csendességét és az elszámoltatások elmaradását…..
Aztán ezek a pártok eltűntek a politika kiszámíthatatlan harcai következtében – de megjelent egy új liberális ifjúsági párt…..Vezetője a szoc. rendszerben Amerikában tanult a Soros-alapítvány jóvoltáből… Nagyon jó kapcsolatai lehettek…. Majd hamarosan feltűnt a baloldalon egy másik KISZ-es…. Elismerték egymást mint jó szakemberek… A baloldal embere a Horn -kormány alatt milliárdos vagyont halmozott fel egy eladott panellakás árából…. Aztán a két posztkommunista által vezetett párt sokáig váltogatta egymász az ország vezetésében…. Harcoltak egymással – de többször megsegítették egymást… Termelték ki a maguk milliárdos holdudvarát…. Az ország pedig szegényedett. Megjelent a minimálbér, ami mindig a létminimum határán mozgott és ez determinálta a szoc idők “megélsz, de épp hogy csak” rendszerét…. A jobboldali nyerésekor kétharmaddál módosította a választási törvényt igy látszólag bebetonozta magát a kormányzásba…. A baloldal kezdett szétesni… Meglepő módon a nyerő helyzetben levő miniszterelmök kijelentette, hogy meg kell menteni a baloldalt mert ellenzék nélkül maradnak…. Pedig ekkor kezdett megerősödni Jobbik, mely ellen a liberálisból lett polgári, majd a polgáriból lett nemzeti-keresztény, valamint az összes baloldali párt együttes mocskolódó kampányt indított….
Ez ismét egy háttérpaktumot feletételez…
Amennyiben ez az elmélet beigazolódik, unokáink valamikor tisztán fogják látni, hogy az egyik ellen a másikra szavazások meghatározták a bipolaritást… Mindegy melyik van hatalmon a politikájuk folytatódik…Egyedül nekik van politikai gyakorlatuk, a magyar ember pedig inkább választ egy biztos rosszat a bizonytalannál… Mert egyet leváltani nem érdemes….
Figyelembe kell venni azt is, hogy ennek a két pártnak nem szavazói – hanem “hívei” vannak… Akiknek a szavazata biztos és megváltozhatatlan…. Aztán – ha igazam van – mire az átlagemberek többsége “megvilágosodik”… az ország nagy része ezek birtokában lesz és elmondhatják, hogy a gazdasági és a politikai hatalom szabadon cserélgethető – mert mindig gyarapítja egymást..!!!

a

Névnapodon éltessen az Isten erő – egészséggel.
A jót adja duplán, a rosszat felével.

Éljed az életed, boldogan, vidáman,
Ne legyen hiányod borban és p@nában.

Legyen a kezedben jó nagy pohár söröd,
Mikor csak akarod, álljon fel a p@csöd.

Ám vigyázz, hogy ne vigyél semmit se túlzásba,
Munka közben néha – gondolj a b@szásra.

Lefekvés előtt is gondolj egy jó nőre,
Álmodj róla szépet – foltos lepedőbe.

Ám ha megteheted, vidd rögtön az ágyba,
És tegyél meg mindent, hogy beteljen a vágya.

És ha nem úgy teszel. piszok lesz a neved,
S nem osztja meg többé azt az ágyat veled.

De ha jól csinálod, lesi minden vágyad.
Kávéval ébreszt és megmossa a hátad.

Csillogó szemekkel lesi minden lépted.
Mint ahogyan te most hallgattad mesémet!

a

Magyarországon a rendszerváltás körül kialakult egy kétpólusú politika, melynek következményeként az emberek egymás ellen szavaztak ( és mindig valamelyik párt ellen is) , Így jutottunk oda, hogy az ország gazdasága szinte nullán stagnálva tönkrement és a közben “ügyeskedőkből” (??) kitermelődött egy milliárdosnak mondható réteg…… Működött a “Divide et impera.”…

Aztán megjelent a Jobbik……

Felrúgva az eddigi álliberális “mindenkinekmindentszabad” gyakorlatot, más altzernatívát mutatott…. A radikalizmus útját, hol a fekete-fehér és a jó-rossz éles kontraszttal válik el egymástól….. Figyelembe nem véve származást, anyagi helyzetet, beosztást és más egyhítő körülményeket….. Kimondott bizonyos igazságokat, melyeket eddig a “polkorrektség” nevében nem lehetett….

No lett is mindjárt rasszista, antiszemita szélsőséges, gonosz, de legalábbis korszerűtlen, mert minden politikai irányzatnak ellenségévé vált azzal, hogy kijelentette; az eddigi politika felelőseit bíróság elé fogja állítani….. Ezzel ugye ellenségeket szerzett magának nem csak a politikusok, hanem elfogult szimpatizánsaik köréből is…..

De az emberekben nőtt az indulat és saját bőrükön tapasztalva a realitást, elkezdtek kételkedni a politika által sulykolt demagóg “igazságokban”… Mást akartak, mert látták, hogy ez az út nem vezet sehova…. Az EU azon politikája sem, hogy a gazdag országok gazdagodnak, a szegények pedig szegényednek, sem az LMBT, sem a “Pride” ,  sem az, hogy az Unióban szinte azonosak az árak, de a jövedelmek közt óriási a különbség, sem az a szociális háló, hogy pl. Magyarországon a dolgozói és a szociális alapon kapott jövedelmek nagyon közel vannak egymáshoz….. no csak a valóságban – mert papíron nem….. igy aztán bármilyen statisztikát ki lehet hozni a megrendelő érdekének megfelelően…. Tehát az átlagembernek elege van az olyan hazugságokból, melyek szöges ellentétben vannak egyéni tapasztalataival……

Megerősödött a Jobbik…..

Már nem csak a győlölet volt az erős – hanem kialakult a félelem…. Elkezdődött egy olyan már nemzetközi vizekre is kiterjedő mocskolódás, milyen még egyetlen ország politikájában nem történt….. Mert tudom én, hogy az angol radikálisok vezetőségi ülésén valaki mekkorát szellentett…?? Az angol újságolvasó valószínűleg “tudja” rólunk… Mert az a politikai irányzat, melynek hitelessége itthon elveszett megpróbál új hitelt szerezni magának… És a félelem felrúg minden játékszabályt… nem érdekes, hogy a külföldi jót röhög azon a politika kultúrálatlanségon ami az ő országában elképzelhetetlen, no meg azon is, hogy “politológusok” pártszimpátia alapján elemezgetnek nyilatkozatokat, mint “független szakértők” és közben hülyének néznek bennünket…..

De mi lesz a Jobbikkal..??

Szerintem nem lehet tudni….. Lehet, hogy nyer – lehet, hogy nem…. A lényeg a pártok kommunikációja… az övé is….. De a központi kérdés, hogy mi lenne ha nyerne…? Tudna-e egy ilyen gyakorlat után tisztességes politikát csinálni, vagy ők is beállnának a sorba….? Mert szavakban, programokban minden párt “szakértő és tisztességes”….

Egy bizonyos…… A radikális kommunikáció következtében kényszerpályán mozognak…. vagy véghezviszik azt a programot amit közzétesznek, vagy egy ciklus alatt elveszítik szavazótáboruk nagy százalékát és örülhetnek ha a politika közelében maradnak….

A legnagyobb baj viszont az, hogy az emberek már nem hisznek semmiben és senkinek….

Jelen társadalmunk egyik legnagyobb problémája a megosztottság…..

Nem akarok most kitérni arra, hogy kik és milyen okból támasztanak ellentéteket, miért állítanak megvezethető embereket egyik vagy másik oldalra, sőt azon oldalak oldalágaira is, a lényeg, hogy minél nagyobb legyen a káosz, mert “zavarosban lehet a legjobban halászni”. Sokkal érdekesebb a másik oldaláról megvizsgálni a dolgokat, hogy miképp lehet egy társadalom annyira megosztható, hogy ezt szinte észre nem véve tűri.

Jelen társadalmunk egyénje elveszett ember… No nem mindenki, de a többség… Állandó kétségek közt él, “egy biztos van a létben, a létbizonytalanság…” önérvényesítési problémákkal küzd, de a fő huncut az Egó, követeli magának a jogot a minél nagyobb érvényesüléshez…. Őt aztán nem érdekli, hogy ez valós vagy hamis, élni akar. Bármi áron.

Korunkban, hol a hamisság olyan pofátlansági szintet ért el törvényileg, melyre még nem volt példa, hogy mást ne említsek, a törvény által elrendelt nettó minimálbér – mely adó és járulékköteles – a hivatalos létminimum fele és egyharmada körül mozog…. Ebben a gazdasági környezetben az egyén elveszett…. lenne, ha nem lenne az Egó…. Mert az igazság az, hogy egy dolgozó – mert annak már vége, hogy munkahely legyen, a munka az mellékes – állandó stresszben élve megélhetési bizonytalansága mellett, fizetve mindent, adót, járulékokat, csekkeket, szembesül azzal, hogy vehet-e reggelire 10 dkg szalámit, abból a fajtából, amiben hús sincs…. Mégse lázad, mert az elmúlt évtizedek kommunizmusa darabokra törte azt a mentális gerincet, ami a magyar ember jellemének példaértékű meghatározója volt valamikor.  Aztán van ugye az információhoz való jog…. ami szintén tele van hamissággal…. az Egó kihasználja ezt a rést is – és elkezd okoskodni.  Ez magyarázza azt, hogy az emberek jobbára a kocsmák környékén politizálnak…. Alkohol hatására ugyanis a józan ész korlátai ledőlnek és mindenki olyan okos lesz, hogy még…. Nem a közösség a fontos, hanem az egyén sőt az ÉN, és a lábbal taposott hangyának mindig fontosabb lesz a saját élete megmentéseként kimászni a cipőtalp alól, mint a hangyaboly jóléte… főként ha a két dolog közt összefüggést sem talál… Hazugságokkal és hamisságokkal teli világunkban az egyén szinte determinálva van arra, hogy a lehetőségek határáig levetkőzve morális gátlásait küzdjön saját létének fennmaradásáért. Elveszítve még a gondolatát is annak, hogy a család, a haza, az Isten már elveszett… fontosabb nálam, mert azt szajkózza minden, hogy a kapitalizmusban a nagy hal megeszi a kicsit… vagy te eszel meg másokat, vagy téged esznek meg…. Megjelent emiatt a másik ember iránti abszolút bizalmatlanság és innét kezdve az összefogásnak még a lehetőségei is korlátozva vannak. Szétforgácsolva elszegényedve nem igazán van lehetősége rejtőzködő nagyhatalommal szembeszállni egy olyan országnak, melynek polgárai csak részben élnek az anyaországban és gazdasági, morális és szellemi szinten az eredetinek töredékére redukálódtak.

Az összefogáshoz szerintem közösségtudat kellene (ami nincs), Valamint olyan vezető, kinek becsületes magyarsága még a sorozatosan várható támadások mellett is kétségbevonhatatlan, mert a politikába beépült érdekréteg nem fogja szó nélkül otthagyni a jólétet.

Valamikor régen beszélgettem Európa egyik meghatározó politikusával…. A társaságból valaki megkérdezte, mi várható a rendszerváltás után… Azt felelte, hogy egy politikai rendszerváltást mg lehet csinálni két hónap alatt… Egy gazdaságit nagyjából két év alatt…. De a fejekben érdemi változás csak két generációval később lesz…

Ezért tartunk jelenleg itt….

 

Embernek lenni nem egyszerű feladat….

Addig semmi gond vele, míg az ember megfogan, kifejlődik és megszületik… a genetika teszi a dolgát… általában hibátlanul.

A gyerekkor hibáit a nevelés rögös útján a szülők a szükséges mértékű határozottsággal kezelik… Melynek korunkban vannak ugyan akadályai, de még működik…. A liberális elvek ugyan a szülő kötelességeit és a gyermek jogait helyezik előtérbe – ami a nevelés eredményét és a kialakuló jellem alakulását tekintve nem szerencsés, de a devianciák megelőzése szempontjából elfogadható. Szerencsétlen helyzetet eredményezhet viszont akkor, ha a helyzet megfordul, a nevelés, élve a szokásos joghézagok adta lehetőségekkel,  a szülő alárendelt helyzetét eredményezi, nem beszélve az egész társadalom rendjének felborulásáról.

Valamikor az iskolákban a tanárok tanítottak és neveltek…. volt hatalmuk, tekintélyük… Most ez félig már le van rombolva…. Valamikor, ha a gyerek rossz jegyet kapott, a gyerek volt a hibás… Most a tanár… Ugye nem kell részleteznem, hogy ez milyen lelki folyamatokat eredményez…. A fiatal azt hiszi, hogy nála van a hatalom, mert az okosabbja rájön, hogy mi az amivel befolyásolni tudja a dolgok menetét és ezt, mivel a további következményekre rálátása nincs, ki is használja… A többi pedig látja, hogy ez működik… Néha még hazugságok árán is…. A tanár pedig nem önmagának akar megfelelni, hanem azoknak kikért felelősséggel tartozik…. Tehát megfordult a világ…. az alacsonyabb tudásszinten levő gyerekek kényszerítik megfelelésre a tanárt, nem pedig fordítva, mint egy egészséges társadalmi gondolkodás esetén elvárható lenne…

Ami valamikor működött, azt kidobtuk az újért, ami nem működik…. Igaz nagyrészt még kipróbálás alatt van, de mindenki tudja, hogy a régi már nincs meg…. Azt újra kellene alkotni….

Így van ez a felnőtt emberek esetében is….. Jellem, tartás  és mentális gerinc vonatkozásában korunk embere az ókor aljanépének szintjére esett vissza… Megszerzi amire szüksége van és nagyon ritkán előjönnek némi emberi vonások… Ám életének nagy részét a munka, a küzdelem és a létfenntartás határozza meg.  Mivel ez a mai korban meglehetősen bizonytalan jövőképpel jár, emberünk önbizalma általában sérül…. Azért általában, mert az embernek joga és lehetősége van felülemelkedni Marx azon gondolatán, hogy a lét határozza meg a tudatot….

Tudati szint tekintetében jelen világunk – úgy mint sok minden másban – hamisságokra, mondhatnám hazugságokra épül… Hazugság már az is, hogy az ember – ember…. Mert az ember test és lélek egysége, felruházva a másik ember , a világ és az Örökkévaló felé irányuló szeretet képességével(transzcendentális reflexió), melyet ismert világunkban egyedüliként birtokol. Már aki….. Ezeknek a képességeknek bizonyos mentalitást kellene determinálni, de helyette indokolatlan mértékű egót és a jellem negatív oldalának különböző megnyilvánulásait tapasztaljuk….

Aztán harcolunk mindenben és mindenkivel…. ha kell – ha nem….

Általában ha nem kell, akkor biztosan…. ha kell, akkor pedig megpróbáljuk meghúzni magunkat, valahol a háttérben…. Talán a gyenge jellem védekezése az, hogy a nyílt és tisztességes küzdelem felvállalása helyett felesleges és értelmetlen harcokba bocsátkozik.

(Az egó nem tudja elfogadni azt, hogy ő csak egy a sok közül… azt pedig főképp nem, hogy még ezt a szintet sem éri el. Ezért van a jellemek negatívumai és a hamis öntudat mértéke közt ok-okozati összefüggés.)

Ez jellemzi emberi kapcsolatainkat is…

Nincsenek igaz barátságok… Haverságok vannak, de az emberi kapcsolat mélységeit megtapasztaló, egymást igazán ismerő és a másikért akár tűzbe menő kiállást megélő kapcsolatok lassan elvesznek…. olyan szinten, hogy csak régi porosodó regényekben lehetne olvasni róluk, de a mai kor embere már nem olvas…. csak néz. Akkor se azt, ami előtte van, hanem azt, amit elé rak a médiának nevezett valóságot meghamisító gépezet.

Emberi kapcsolataink többsége nem az egymás elfogadásán, hanem megegyezéses üzleti alapon működik…. ha te elfogadod az én hülyeségemet, én is elfogadom a tiédet….. Persze határokon belül…. Ezért van az, hogy emberi kapcsolatainknak nagy része rövid, néha egészen tiszavirág életű. Ezt a matematika nyelvén talán úgy lehetne meghatározni hogy a kapcsolat ideje egyenlőséget mutat az elvárható idővel, de törve az emberi jellemek összeadott negatívumainak összegével… Ebből következik, hogy a tisztességes jellemek kapcsolatai hosszabbak.

Férfi-nő kapcsolataink már más vetületet mutatnak…. Elsősorban azért, mert más szinten működnek. Itt nem elég a morál, a racionalitás, hanem itt már érzelmek vannak… A mai ember az érzelmek tekintetében olyan, mint a sivatagi teve több napos út után… Ki van éhezve. Ennyi. Se több, se kevesebb. Kapni akar azonnal, feltétel nélkül és mindent amit lehet. Ezért megjátssza még azt is, hogy ad. Azért játssza meg, mert nincs neki mit adni…. Ugyanis csak azt adhatom oda, ami az enyém…. Megjátszhatom a többit, de értelmetlen…. Egy kapcsolat önátadást igényel, mindkét részről, feltételezve, hogy mindketten birtokában is vannak önmaguknak.

Ha meghallgatjuk a legtöbb embert, azt mondják, hogy akarok magamnak valakit…. akarom…. kell nekem…. birtokolnám…. Szinte még soha nem hallottam olyat, hogy valaki azt mondta volna, hogy jó lenne, ha végre valakié lehetnék… Talán néhány érzelmileg az égben járó nő kergetett hamis illúziókat.Mikor ez a realitás szintjére került, akkor ő akart a leggörcsösebben birtokolni, aztán a férfiember  menekült, amint tudott.

Alapprobléma, hogy az ember élete során sok minden összefügg mindennel. A gyermekkor, a család, a barátok, ismerősök, és mindenki, kivel bármilyen kapcsolatban voltam, része az életemnek. Az ő jellemük függően attól, hogy mennyire volt szinkronban az enyémmel, hatással volt rám.  Mint ahogy a következő generációk is ezt fogják megélni…

Aztán figyelembe véve a moralitás rohamos csökkenését….

Aggódom értük…..

Szólíthatnálak úgy is, hogy “Édes Keresztfiam” de ez nem lenne éppen büszkeségre okot adó kapcsolat az én részemről…. Ugyanis itt nálunk Zalában ezt a félig rokoni kapcsolatot nem csak egyházi szertartások szereplőjeként, hanem egy tisztességes nyakleves következményeként is össze lehet hozni.

Ebből és a pofon következményeként létrejött csillagok állásából valószínűleg rájöttél, hogy nem otthon vagy…. Mint ahogy az irataidból én is, hogy messziről jöttél…

Ezért tájékoztatlak, hogy errefelé általában tisztességes, becsületes és segítőkész emberek laknak. Általában, mert itt is vannak hozzád hasonlók…. Ezen becsületes emberek jellemén csak egy módon tudsz változtatni – hogy hülyének nézed őket…. Nos ekkor némileg változik a dolog – gorombák lesznek… és csak veled.

Azt is elmondanám, hogy errefelé az a szokás, hogy a normál embertársi tisztelet mellett, tiszteljük az idősebbeket. Nem mintha öregnek érezném magam – és ezt a pofon is igazolta – de azért a te megélt időd talán valamivel a harmada felett van az enyémnek.  Ez is elmélkedésre érdemes azon tekintetben,  hogy viselkedésed hiányosságai mennyiben determinálták fájdalmas tapasztalatszerzésedet a helyi csillagok járásában.

Arra is megkérnélek, hogy az eset tapasztalatait oszd meg valószínűleg nem éppen tiszteletre méltó baráti körödben… Már csak a további hasonló esetek megelőzése végett…

Aztán ha lehet, ne nevezz engem rasszistának…. ugyanis a bőröd színe nem érdekel…

L. B.

“A demokrácia nem a legjobb dolog, de jobbat még nem sikerült kitalálni:”

Kezdjük talán az első tragédiával… 1920 jún. 4….. Egy külföldről szervezett, Tanácsköztársaságnak nevezett lázadás után ill. egyes vélemények szerint, következményeként….. Ezt nagyjából túléltük, de a mai napig tartó sebekkel…

Aztán 1945, és az utána való sötét korszak… Mély nyomokat hagyott ez is, de ennek nyomai már mások…. mélyebbek és örökölhetők….

Ugyanis az ember az egyetlen faj ezen a földön, kinek kettő gerince van.… Van egy fizikai és van egy mentális…. Ebben a sötét korban csak egy maradhatott épen….

Ennek igazi következményei kihatnak jelen állapotunkra, mert demokrácia van

Mi választunk magunknak kormányt, de hogyan….?

A probléma gyökere: 1990…. Több mint 160 párt alakult ebben a kis országban, Aztán a hamisságokat már évtizedek óta elviselni megtanult átlagpolgár csak kapkodta a fejét, hogy mi lesz…. Aztán kialakultak a nagyobb erővonalak és felmorzsolódtak a kisebb szerveződések…

A két legnagyobb párt az MDF és az SZDSZ lett…. A kisebbek, de köztudatban szereplők a Kisgazdák,  a Kereszténydemokraták  és a régi MSZMP-ből átalakult MSZP….. A Fidesz ekkor még az SZDSZ ifjúsági tagozataként szerveződött… Az a dolog, ami lényeges ezen a választáson, és ami meghatározta a parlamenti helyeket, hogy mennyire voltak szocialista ellenesek… Ez volt a kezdete annak, hogy nem valamire szavaztak az emberek, hanem valami ellen….

Aztán jött 1994, ami komoly törést okozott a normális, még mentális gerinccel rendelkezők lelkivilágában…. Több mint 50%-al visszaszavazták a szocialistákat…. Azokat akiknek leváltására négy évvel azelőtt megmozdult az egész ország, egy jobb jövő reményében…. Ez volt a lélek Trianonja… Nem az, hogy a szocialisták a még nagyobb hatalom, és a felelősség megosztása érdekében bevették a kormányzásba azt az SZDSZ-t aki az előző választáson a második helyen volt ellenük, hanem az, hogy az emberek gondolkodását nem a bölcsesség, hanem a négy év alatt felhalmozódott indulatok határozták meg…

Innét kezdve nem volt megállás….

Mert 1990-ben szavaztunk az MDF-re a szocik ellen…..

1994-ben szavaztunk Az MDF ellen a szocikra…

1998-ban szavaztunk a szocik ellen a Fideszre…

2002-ben szavaztunk a Fidesz ellen a szocikra…

2006 egy érdekes választás volt, ugyanis ott bárki nyerhetett volna, sőt a jobboldalnak jobb mutatói voltak, de az MDF elárulta az egészet, látva, hogy a baloldalt csak vele együtt lehet legyőzni, így sokkal többet követelt magának, mint ami megillette volna… A szövetség így nem jöhetett létre.  Ez viszont determinálta a következő választás kétharmados eredményét…

Tehát 2006 szavaztunk a jobboldal megosztottsága ellen a szocikra…

2010: szavaztunk az elmúlt nyolc év ellen a Fideszre – kétharmaddal!

Ebből következik, hogy Magyarországon még soha egyetlen párt nem nyert választást, csak a másik veszítette el…

Mondjanak derék politikusaink bármit, fényezzék saját dolgaikat, de ez így látszik igaznak… A taktika és az átlagember félrevezetése nem biztos, hogy örökké realitás marad…

Mert az emberek nem csak kicsit tudnak, a pártok ellen fordulni… el is tudják tüntetni őket…. Bármelyiket, amelyik a tűréshatáron túl cselekszik ellenük.

Ahogy jelenleg látszik egyetlen párt nem fogja megnyerni a választást legalábbis kétharmaddal bizonyosan nem…. az fog nyerni, aki koalícióképes lesz… A baloldal már elkezdte ezt a játékot…. Vannak kik ezt nem látják…. a jobboldal óvatoskodik, de közelít…

De a lényegi kérdésre nincs válasz…: Valamiért vagy valami ellen?

 

 

Orwell forog a sírjában…..

Mert ez a derék angol író a legvadabb rémálmában sem gondolta volna, hogy az “1984” c regényében megírtak valamikor valóra válnak, azt meg végképp nem, hogy az egész egy gyermekmese a jelen valóságához képest…..

Tekintsük hát a jelen magyar társadalmat az Unió nyers baromságainak függvényében….

Mi magyarok nem hoztunk uniós törvényeket… csak átvettünk – mikor csatlakoztunk – De ami a legfontosabb: sikeresen túlszárnyaltunk párat…

Az uniós alaptörvény kihangsúlyozza  a szabad piac, az esélyegyenlőség, az emberi jogok és a tolerancia eszméjét…

No kezdjük a szabad piaccal…. Ugye nyithatunk kávézót Bécsben… A szocializmus évtizedei alatt és azóta is a létminimum hol egyik, hol másik oldalán táncoló magyar dolgozó kisember…? Mint a fuldokló a víz alatt… hiszen jogod van levegőt venni…. Ja, hogy a víz alatt vagy?? Az a te problémád, még akkor is, ha miattam kerültél oda… Hiszen nem én dobtalak direkt a vízbe,  no meg nem is én teremtettem a vizet…. A szabad piac nem  más, mint egy hangzatos kifejezés arra a dologra, amit egy józan parasztember a vasárnapi misére menet, mezei egyszerűséggel lopásnak nevez…. Utána a kocsmából jövet már az erősebb kifejezések vannak használatban…

Aztán az esélyegyenlőség problémája….. Megérteném, sőt el is fogadnám, ha ez vonatkozna a munkára és a megélhetésre is… De bármily meglepő… itt egész másról van szó… konkrétan azokról a beilleszkedni, viselkedni és általános erkölcsi alapokat nyilvánvalóan nélkülöző, kisebbségnek nevezett deviánsokról, akik a normális emberek rovására többletjogokat követelnek maguknak…. Bizonyos kisebbség bűnelkövetőinek kitalálták a megélhetési bűnözés és az etnikai sajátság jogi formuláit…. De ez már hamisság… Mert ugye, ha a takarítónő egy vállalattól elvisz haza egy tekercs papírt, az egy értelműen lopás… Kis értékre elkövetett, de lopás….kirúgják, tönkremegy  a családja…  Az a kisebbségi, aki a vasúti biztosítóberendezést tönkretéve elviszi az összes értékesíthető fémet és ezzel emberek tömegének életét kockáztatja, az nem terrorkísérlet elkövetője, hanem egy szegény megélhetési bűnöző,akit nem ért meg a társadalom… De tovább megyek… egy sima kocsmai verekedésnél, ha felpofoznak egy kisebbségit… az rasszizmus… Ha a kisebbségiek pofoznak fel – pedig azok minimum agyonverik – valakit… az hátrányos helyzetből fakadó agresszió… Azt hiszem egyértelmű a dolog, nem kell ragozni…. Aztán vannak a deviánsok… LMBT…. Ha valakinek ez nem egyértelmű, akkor a leszbikus-meleg-biszexuális-transzvesztita közösségről van szó….. Uniós támogatással élve reklámozzák magukat, oly módon, mire a legszelídebb kifejezés a közbotrányokozás… Nekik joguk van…. nyíltan felvonulva… Nekem átlagpolgárnak nincs jogom szólni ellene… mert az már homofóbia… ami büntetendő… egyes uniós államokban akár börtönnel is…

Az emberi jogokról esett itt már szó…. pl. a munkához való jog kérdése…. Mindenkinem joga van munkát vállalni – ha kap…. Ám ha kap, akkor még mindig nem beszéltünk a tisztességes megélhetéshez való jogról… Mert ugyebár ilyen nincs… vagyis lenne, de akkor is csak papíron, zárójelben…  Persze a törvényeket be kell tartani…. azért vannak…. de ha visszatérünk az egyenlő bánásmód elvéhez akkor a másik irányba is el kell vetni a diszkriminációt… Mert akkor a normális ember kerül hátrányba és harcolhat a jogaiért…. a többség…

A jogok témakörében meg kell említeni a törvényi tisztesség jogát is….. Hogy az állampolgárnak joga legyen ahhoz, hogy az a képviselőkből álló parlament, kiket ő választ, az ő pénzéből él – havonta általában kétszer annyit keresve, mint ő egy évben – tisztességes törvényeket hozzon. Mert ugye a törvény általában mindig tilt valamit…. Csak két dologra fogok kitérni, az egyik a parlagfű a másik a dohányzás. Mindkettőnél tisztességbeli problémák vannak….

A parlagfű ugyanis nem allergén – normál körülmények közt… Ugyanis a parlagfű pollenje egy védőburokban van, amit a kipufogógázok oldanak… Persze a kipufogógázokat – melyek egészségügyi hatását nem kell se részletezni, se bármilyen növényhez hasonlítani – nem lehet betiltani – így szegény parlagfű az áldozat…. Vagyis lenne, de nem lesz, mert sokkal “okosabb” ennél… Amúgy gyógynövényként használva, az egyik leghatásosabb immunerősítő…. Amit ki szeretnének irtani, mert komoly veszélyt jelent a gyógyszeriparnak….

A dohányzás körüli hercehurca szintén sok gondolatot ébreszt… Meghoztuk a térség egyik legkeményebb dohányzásellenes törvényét…. (Nyaltunk egy nagyot…) Aztán még fokozni akarjuk azzal, hogy közterületen se lehessen dohányozni….  Akkor kérdezem én, hol vannak a dohányos polgárok jogai…. A kormányok nem merik. és nem is fogják felvállalni a dohányzás teljes betiltását, mert az politikai öngyilkosság lenne. Helyette lehetetlenné teszik azzal, hogy nem hagynak a polgárnak helyet…. Nem tilos ugye… csak nem lehet. Mert ugye, munkahelyen nem lehet…. Munka után egy sör mellett nem lehet….. Most ott tartunk, hogy az utcán se lehessen…. Aztán majd a saját lakásban és udvaron se, mert esetleg meglátja egy kiskorú…. Az állam felé eddig 84% adóbevételt biztosító dohányosok ezt kapják… Állandó drágítást és fenyegető környezetet…. Aki határozottabb jellem, valószínű, hogy végleg le fogja tenni, mert – szabadszájú barátom szavaival élve: “Aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot bekaphatja.” De mi lesz ennek a következménye…: Egy markáns adóbevétel kiesés az állami oldalról… Újabb adók a dolgozóknak….

Beszélhetnék itt még a toleranciáról is, de nem sci-fi irománynak szánom… Tolerancia az én értelmezésemben azt jelenti, hogy el kell viselnem mások hülyeségét – mindenféle ellenszolgáltatás nélkül – akár a magam kárára is….

Orwell pedig forog a sírjában…. (és gyorsul!)

 

Találtam egy cikket a HVG oldalán. Érdekessége, hogy a kormányszintű pénzköltés nem maradt abba, érdemtelen dolgokra és semmittevő emberekre a magyar dolgozók fizetésének többszöröse megy el. Ezzel szemben a két nagy párt egyetért abban, hogy a béreket csökkenteni kell… (Matolcsi szerint 47ezerből meg lehet élni, míg Bajnai szerint a magyar bérek túl magasak, kétharmadára kell csökkenteni)

http://hvg.hu/itthon/20130524_Szasz_Jeno_kutato_intezet

Mivel ennek irányában a kormányok/pártok és az átlagember közt semmilyen kommunikáció nem létezik, csak a feltételezések maradnak… Nem gondolnám, hogy a magyar ember alapvetően tisztességtelen és tolvaj, így elgondolkodom azon miképp változik az egyébként normális ember,  gazember politikussá.

Siker és hírnév

Talán úgy lehet valahogy, hogy van egy ember, aki éli az átlagos magyar életet, aztán egyszer csak bekerül egy érdekes helyre, ahol azt csinál, amit akar, csak arra kell vigyázni, hogy ami tetszik másoknak, arról mindenki tudjon, ami esetleg nem, arról pedig senki. Magyarul egy szerencsétlen ripaccsá válik…. Emellett bárhova megy többnyire mindenhol van valaki, aki felismeri vagy legalábbis feltételezhető, hogy lesz, tehát soha nem lehet igazán önmaga. Már csak ezért sem mert el kell játszania azt, hogy ő az emberekért él, (pedig tudja, hogy ez fordítva van) olyan embereknek kell a kedvében járni, akikkel szóba se állna, mosolyogva kezet fogni azzal kibe legszívesebben belerúgna, de nem teheti. Elfogadja a megszokott normákat, lassan kínlódva  a magáévá is teszi, majd megszokja. Ez a jellem első gyengülése.

Könnyű és nagy pénz

Talán mindenkinek volt már nehézség az életében, de egy biztos, mindenért meg kell dolgozni…. no ez itt megváltozik. Szinte semmi kötelezettség nem terheli, bejár néha a parlamentbe, lehet, hogy megtanul ülve, nyitott szemmel aludni, néha megnyom valami szavazógombot, de csak ha kedve van. Aztán jönnek a hétvégék, mit kellemesen eltölt a családjával, vagy barátokkal. Több lehetőség nem említhető mert annak már titokban kell maradnia. Ha a hétvége munkával telik, akkor jön az igazi élvezet: elmegy vidékre. Ahol a neki megjáró tisztelettel fogadják, meghallgatják, megtapsolják, megetetik, megitatják és még a cipőjét se kell a poros út után tisztítania, mert mindig van néhány talpnyaló. Mindezekért pedig megkapja a magyar éves átlagkereset kétszeresét – havonta. Plusz ingyen utazik minden tömegközlekedésen – amit soha nem vesz igénybe, mert hiszen elszámolja a saját autóköltségét is, ha nincs neki szolgálati autója sofőrrel. Mert ugye egy bizonyos szint felett már ez is jár. Néha meg kell inni néhány pohárral a kollégákkal, meglevő és jövendő barátokkal és ha jön a rend őre, már nem az ő szintjéhez illő, hogy az eddig megszokott és jól bevált mentelmi jogára hivatkozzon. Mert az ugyebár már régóta van az emberünknek. Nem vonható intézkedés alá, nem fogható perbe. Különben is mit képzel egy átlag rendőr, hogy őt megszondáztatja? Ő már rég felette áll minden szabálynak – ő írja őket. Ez a jellem második gyengülése.

A hatalom

Mikor már az eddigi tortúrán átesett és morálisan megpuhult ember döntéseket kell, hogy hozzon, mert ez a dolga, nem tud igazán bölcs és erkölcsös lenni. Pedig milliárdokról kell dönteni, magyarul milliárdokat kell elkölteni. Igaz bizonyos szabályok szerint. Mert a költségvetés, az nem úgy működik, hogy kiveszem a pénzt a nagy kasszából és beteszem a magam és barátaim zsebébe… Ennek vannak közbülső állomásai: létrehozni egy hivatalt, ahol ezt csoportosan oszthatom, vagy kötni valakivel egy tanácsadói szerződést, amit még titkosítani is lehet. Tehát ha ismerem az összes játékszabályt, és tudok élni a hatalmammal – bármit megtehetek .Szinte én vagyok az isten. Itt már a jellem általában komolyan károsodik.

Védőbeszéd

Persze vannak erős jellemű emberek, kik megmaradnak a maguk erkölcsi szintjén, de ők – sajnos – kivételek. Nem beszélve arról, hogy a közegbe nem illeszkednek be, így állandó céltáblái másoknak. Ez elősegítheti a jellem első gyengülését. Persze, ha emberünk tényleg egy kivételes jellem, ki tényleg méltán került erre a helyre, átlátja mindennek a folyamatát, és ellenáll neki – megmarad embernek.

Következtetés

Most vegyünk egy helyzetet: Ismerve az átlag magyarországi jellemet, adjunk hozzá jóindulattal egy bizonyos százalékot, mert azért mégse mindenki kerülhet oda. Képzeljük el, hogy van ennek egy alsó határa, aminél mélyebbre már nem predesztinálhat semmi és vetítsük ezt ki több mint háromszáz emberre.  A kapott masszát gyúrogassuk egy bizonyos ideig olyan dolgokkal, hogy nem olyan nagy pénzek ezek, nem derül ki, stb.  (Különben is  a második pont ezt már előkészítette azzal, hogy egy átlag képviselő egy év alatt megkapja egy gyengén kereső ember egész élete alatt megszerzett jövedelmét. )

Szerintem valahogy így eshetett meg ez az dolog……

 

 

 

 

Beszélgetek emberekkel különböző témákról…. sokan vannak egyedül, vagy nem éppen jó párkapcsolatban. “Nem jó az embernek egyedül”….. ez nagy igazság a Bibliából, ott is maga az Isten mondja a Genezisben(Móz.1.). Persze ez még nem oldja meg a mai ember problémáját, de nem is erről akarok beszélni, hanem azokról a párkapcsolati problémákról, melyek meghatározzák a mai ember létét ezen a sárgolyón.

Alapprobléma, hogy az ember férfi és nő…..(Ezt is vitatja korunk ideológiája…)

Ez önmagában rengeteg gond lehetőségét veti fel mentálisan, mert a fizikai rész az többnyire összeillik…. Maradjunk a lelki dolgoknál… már aki fontosnak tartja….. Mert ebben sem vagyunk egyformák… igaz ebben még nem beszélhetünk nemi jellegzetességekről… Ám a lényeg, hogy a nő emocionális, tehát érzelmi beállítottságú, míg a férfi racionális, az észérvek a dominánsak. Ezek határozzák meg döntéseik érzéseik, emberi kapcsolataik többségét, ami nem lenne baj, csak a többség ezt nem hajlandó a másik nem részéről elfogadni, egy kis részük pedig nem is tud erről…. Aztán csak azt tapasztalja, hogy ez így valahogy nem jó….

Aki még nem vett részt komolyabb kapcsolatban, annak valamivel elviselhetőbb lenne a “magányélete” de ezt általában a kamaszkor környékén éljük meg, ami amúgy is labilissá teszi lelkivilágunkat…. Amúgy könnyebb palacsinta nélkül élni annak, aki még soha nem evett palacsintát.

Az igazi magány majdnem mindig egy párkapcsolatban kezdődik…. mikor az ember azt hitte, hogy nincs egyedül, sőt szeretik, odafigyelnek rá, mellette vannak és lassan – mert ezek a dolgok nem egyik pillanatról a másikra történnek – rájön, hogy az ebben való hite egyszerűen téves…. Kialakul a magány érzése, amit nem akar tudomásul venni…. Először maga sem hiszi, aztán megpróbálja megmagyarázni a jelenségek nagy részét, játssza a társa felé a megértőt, pedig tudja, hogy éppen őt nem értik meg…. Akitől a legjobban számított erre – pont az nem. Ez feszültségeket gerjeszt a hétköznapokban, egy re több lesz a vita, a veszekedés, pedig mindkettejüknek megoldás lenne az indulatok gerjesztése helyett az őszinte érzelmek kifejezése…. Ám többnyire itt már késő…..

Aztán az elválás fizikai része, a költözés és az egyedüllét…. Mikor rájön az egyszerűbb lélek, hogy a hazugságok, miket magának hazudott, sem segítenek többé…. A többség megrémül, és elkezd kapkodni….

Nem maradhatok egyedül…..

Találnom kell valakit….

Azonnal….

Mindegy, hogy kit!

Aztán kezdődik minden elölről… A kapcsolat azon része, mikor még mindkét fél a legjobbat mutatja magából, az ebbe belefáradás időszaka, a változás felismerése, az elvárások ideje (már nem az vagy, aki voltál), a viták, veszekedések, válás, magány.

Logikus…..

Az alapprobléma az, hogy a kapcsolatteremtés, már a kezdeti időszakban nem volt őszinte, a megismerés pedig jóval a kapcsolat létrehozása után következett.

Magyarul: a rohanó világban nem hagy az ember időt arra, hogy a kapcsolatnak maradjon ideje kialakulni. Aztán a kapcsolat már vagy csecsemőkorban kapja a felnőtt számára való feladatokat, vagy figyelhetjük, hogy hogyan reagál két ismeretlen ember kiket összezártak……

A magány – mint nem természetes állapot – néha szükséges és ebben a természet rendje szerint való…

Szükség van arra, hogy az ember lezárja az előző kapcsolat érzelmeit…. mikor már csak a jó dolgokra emlékszik, bizonyos távolból… Akkor már tanult belőle és képes levonni tanulságait, értékelni pozitívumait…

Túl kell lenni a szakítás indulatain, feszültségben nem képes az ember jó döntésekre, tiszta érzelmekre pedig semmiképp.

Olyan ez, mint egy betegség folyamata…. van a gyógyulás ideje…. a lábadozásé… a megerősödésé   és mindig van még egy kis idő, mire az ember úgy érzi – most már én vagyok! No ekkor kell nyitott szemmel járni…. Nem akarni, nem kapkodni, nem erőltetni, hanem felmérni a lehetőségeket….

Vannak dolgok, amik segítenek, szempontok, melyek figyelembevételével növeli az ember az esélyeit… Mert biztosra ugye nem lehet menni…

Az első talán az, hogy alkalmas vagyok-e egy kapcsolatra? Mert az egy bizonyos önátadást igényel… Tudom-e adni önmagam – birtokában vagyok-e magamnak… mert mindenki csak azt képes adni, ami az övé… Képes vagyok-e erre minden sérelmem ellenére, hogy tiszta lappal kezdjek bele egy újba… Képes vagyok a tapasztalataimra hagyatkozni a sérelmeim elhagyása mellett. Magyarul, kész vagyok?

No ha eddig megvagyunk akkor már csak egy kérdés marad: Szeretem-e? Ha igen, akkor elfogadom olyannak, amilyen és tudok bízni benne, hogy ő is elfogad….

No ez az a lutri, amelynek a szelvényét magadban töltöd ki….

Létezik egy kétélű kard….

Lehet vele mindkét oldalra vágni… még magunk felé is, ha rosszul fogjuk….

Valami ilyen a cigányság kérdése is…. Többnyire mindenki tisztában van a problémák nagy részével. Persze sajátos szemszögből….

Van egy cigány barátom….

Néha elbeszélgetünk ezekről a dolgokról is.

A dolog egyik összetevője. hogy a cigányság egy részének nincs munkája. A másik, hogy nincs végzettsége.

Aztán hogy lopnak, rabolnak.  Mert mindenre képes az ember, ha nincs mit enni.

Aztán vannak gazemberek is…. Mindkét oldalon

Vannak sajátos bűnözési formák és elkövetési módok. Világos, hogy egy analfabéta nem sikkasztásért fog börtönbe kerülni…..

Ám léteznek olyan rétegek, sajnos etnikai jellemzőkkel, kiknek sajátosságai vannak…. Említeném itt a magukat megvédeni nem képes idős emberek elleni – sokszor gyilkosságig menő – oktalan erőszakot, melyet még egy ragadozó is csak zsákmányoláskor alkalmaz…. ( mai szóval . öregezés) Barátom azt mondja – ezek nem emberek.

Viszont beszélnek sokan a rasszizmusról…. ami ugyebár szintén létezik és indulatokat szül…. a másik oldalon. Tehát a klasszikus helyzet – minden összefügg mindennel…..

Indulatok félelmek irányítanak morálisan alul levő embereket és a kívülálló gondolkodó ember csodálkozik, hogy mi fog itt történni… Háború?? Egy háborúban nem lesznek kívülállók… még a csodálkozókból sem…. Egy háborúnak, hacsak nem a hazáját védi az ember – ami az egyetlen oka az ellenségképnek – általában csak áldozatai vannak. No meg kirobbantói, kikből nagyon ritkán lesznek áldozatok.

Felvetődik egy kérdés… kinek az érdeke ez? Az emberi jogok szent nevében hagyni, hogy egy generációk óta bűnöző család, újabb bűnözőket neveljen a jövő nemzedékének? Esetleg törvényi szinten beleavatkozni és tisztességes nevelőknél elhelyezve, embert faragni a következő generációból?

Aztán itt van még a kettős mérce kérdése: Az írás végén található videóból egyértelmű ennek néhány vonzata. Mert van negatív és pozitív diszkrimináció is…. Mindkettő egyformán káros egy társadalomra. Az egyenlőség, azt jelenti, hogy mindenki egyenlő…. ha vannak egyenlőbbek, akkor már valaki hátrányt szenved. Persze egy bizonyos morális szint felett működik csak az a gondolkodás, hogy az ember észrevegye a pozitív diszkriminációt akkor is, ha abból neki származik előnye. Hátrány esetén minden világos, nyilvánvaló és jogos a visítás…

Globalista álliberalizmus korát éljük…. egyesek ezt nevezik relativizmusnak. Lényege, hogy nincsenek egyértelmű, tényszerű megállapítások, hanem a szabadság nevében mindenkinek joga van mindent úgy látni, ahogy akarja, minek egyértelmű következménye a morális káosz. Lesz-e ebből kiút?

Mindenesetre az Úristen adjon a választóknak és a törvényhozóknak bölcsességet.

Olvastam egy könyvet az EU gender ideológiájáról…. Félelmetes, hogy a szexuális aberrációk elleni tiltakozás törvénybe ütközik egyes államokban. Mindezt az emberi jogok szent nevében… Talán el kellene gondolkodni azon, hogy mi a normális.

Fiatal korunkban – abban az átkosban – a rendszer és az ideológia ránk kényszerített különböző dolgokat, melyek nem voltak a mi gondolataink. Mégis az ismerőseim többségének az a véleménye, hogy a jelenlegi ideológiával kapcsolatos törvények többet rombolnak az ember lelkivilágában, mint a kommunizmus. Volt aki nem mert elmenni saját falujában a misére, elment a szomszéd faluban. Nem szabadott kártyázni, mert az tiltott szerencsejátéknak minősült. Nem szabadott szólni a párt ellen. Ellenben azt soha nem mondta neki senki, hogy minden emberi, isteni és természeti törvénynek ellentmondó dolgokat szeressen.

Eszembe jut egy régi vicc:

Józsi bácsit elfogják a határon….

Beviszik kihallgatásra, mit az öreg türelemmel visel.

Kérdésre, hogy hova akart menni, azt válaszolja, hogy menekül….

Mi elől, hisz maga párttag és senki nem üldözi.

Mondja az öreg, hogy a homoszexualitás miatt.

No menjen a fenébe, hisz felesége van és három szép gyereke.

Mire az öreg:  Tudják valamikor büntették…. aztán csak tiltották…. Most el kell fogadni…. de nem fogom megvárni, míg kötelezővé teszik!

No valahol itt tartunk ezzel az Unióval…. Milyen érdekek mozoghatnak itt a háttérben? Demoralizálni akarják valakik a társadalmat? Ez a legegyszerűbb módja.

Gondoljunk csak bele, hogy más egyéb esetekben hogyan reagálna az átlagember olyan dolgokra, ami nem természetes.

Kezdjük talán a tisztálkodással….

Az ugye normális, hogy rendszeresen mosakszunk…….

Viszont vannak akik nem….. ami kellemetlen a körülötte levők orrára.

Egyszer csak hoznak egy törvényt, hogy diszkrimináció, ezt szóvá tenni…

Aztán egy olyat, hogy ezt el kell fogadni és a büdöseket nem szabad büdösnek nevezni, főként akkor nem mikor felvonulást tartanak társadalmi kirekesztettségük miatt….. Aztán börtönnel fenyegetik azt aki fintorogni mer….

Lassan oda jutunk, hogy a normális embereknek kell kimenni az utcára tüntetni – ami röhejes lenne – hogy mi is létezünk, nekünk is vannak jogaink.

Ne értsen senki félre…. Nem az a bajom, hogy vannak ilyen emberek….. Az a baj, hogy ezt az utcára viszik, iskolákban akarják oktatni, olyan emberek csemetéinek, kiknek családjában magasabb szinten működik az erkölcs.

Isten óvja a normális embereket!


Legutóbbi hozzászólások
    Kategóriák
    2020. július
    h K s c p s v
     12345
    6789101112
    13141516171819
    20212223242526
    2728293031